Skip to main content

Katona-Puszta Sándor emléknap

Katona-Puszta Sándor 1937-től haláláig, 1983-ig volt Leányfalu katolikus papja. A bölcsőtől a koporsóig kísérte figyelemmel az itt élők sorsát attól függetlenül is, hogy milyen felekezethez tartoztak, sőt, hogy hívők voltak-e egyáltalán. A falu idősebb lakói személyes emlékeket is őriznek még róla. Mégsem lehetünk biztosak abban, hogy ismerjük-e őt, tudjuk-e, hogy ki volt az az öles termetű, szuggesztív plébános, aki két emberöltőn át szolgálta e kis közösséget? Mennyire volt leányfalusi, dunántúli, és mennyire az országé, az egész magyarságé, a világé? 

Akik a falu határain túl, mint költőt is számontartották, visszatérően foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miért nem említjük Pusztát kortársaival, Mécs Lászlóval, Sík Sándorral együtt, holott indulásakor olyan tekintélytől kapott bíztatást, mint Móricz Zsigmond? Hangot kapnak olyan minősítések, mint P. Szabó Ferencé: „Elolvastam Tüskés Tibor szép, értő tanulmányát is. Én talán kritikusabb lennék a papköltő-társsal szemben. Tény az, hogy Puszta Sándor elhagyta korai pózolását, költészete letisztult…”. A trianoni sérelem ragadtatta őt olyan megnyilatkozásokra, amelyek miatt a Budapesti Népügyészség 1945-ben háborús bűntett címén vádat emelt ellene, és csak az 1947. december 12-én tartott főtárgyaláson bizonyosodott be ártatlansága, ezért felmentették. Ezekről is lehetne mondanivalónk. 

A felvetett kérdések egymással is, a történelmi korszakkal, és Leányfalu történetével is sokszorosan összefüggenek, és a legfőbb ideje volna, hogy egy szakember monografikusan feldolgozza Puszta Sándor életművét. Reméljük, hogy poszterkiállításunk is katalizálja az érdeklődést e munka iránt.

A kiállítás Puszta Sándor életművéből a költő munkásságára korlátozódik, aminek kettős oka van. Egyházi, hitéleti területen a falu népessége és hívei, szolgálatának egyéb állomáshelyein nap mint nap találkozhattak vele, így az általánosan ismert. Ha országos feladatai voltak e téren, az a nagy nyilvánosság előtt zajlott (Eucharisztikus Kongresszus 1938, tudósítás Rómából XII. Pius pápa megválasztásáról), másrészt ebben nem is vagyunk kompetensek. Irodalmi munkássága azonban évtizedeken át még közvetlen környezete előtt is rejtve volt. Ennek oka részben az ideológiai alapon őt is sújtó szilencium, részben azonban a lírikus költő alkotói szemérmessége. Az életmű lezárultával mindkettő alól mentesültünk. 

A tablókon lírai témáinak kisebb gyűjteményét adjuk, programadó verseire összpontosítva. A műveket az ezekhez illő képzőművészeti alkotások, archív fotók illusztrálják. A kiállítás forgatókönyvéért e sorok írója felel, a megvalósítás Kelemen Gábor munkája.

Redő Ferenc

  • Image

Tags