A jó gazda gondossága…

Tisztelt Leányfaluiak, és Leányfalura látogató Vendégeink!
Immáron állandósult jelenség településünkön a póráz nélkül sétáltatott kutyusok látványa. Sajnos az elmúlt időszakban megszaporodtak az olyan esetek is, amikor a póráz nélküli sétáltatás vagy felügyelet hiánya miatt nyolc napon belül vagy túl gyógyuló sérülések történtek– „jobb esetben” csak a házi kedvenceknél, de csak idő kérdése, hogy személyi sérülés is történjen, ha ez a tendencia folytatódik. Január 23-án történt egy olyan sajnálatos eset, amikor egy szabadon sétáltatott kutya által megtámadott pórázon vezetett kutyus életét már nem lehet megmenteni. Az elpusztult állat gazdája a rendőrségen feljelentést tett. A Polgármesteri Hivatal pedig megindította az eljárást a járási hivatal állategészségügyi osztályánál, a hatósági állatorvossal felvettük a kapcsolatot, valamint minderről értesítettük a Szentendrei Rendőrkapitányságot is. Az eset a képviselő-testület a január 25-i nyílt ülésén is ismertetésre került, a képviselő-testület újra napirendre vette a kutyatartással és sétáltatással kapcsolatos szigorítási lehetőségek ügyét.

Az utóbbi kutyatámadás kapcsán (is) szeretnék Önöknek egy rövid összefoglalót nyújtani, első körben talán az alapfogalmakról. A címből eredően a felelősen gondolkodó állattartó tisztában van a kutyája szükségleteivel, valós igényeivel, és ennek megfelelően tartja őt. Bár a jog szerint a kutya „dolognak” minősül, tisztában kell lenni vele, hogy örülni, érezni, szenvedni képes élőlény. Ha a gazda elhanyagolja állatát, vagy mulasztása miatt az eb másnak kárt vagy sérülést okoz, a gazda felelősségre vonható. Fontos kiemelni, hogy az „állattartó” alatt nem csak a kutyus tulajdonosát értjük: tehát nem lehet kifogás az, hogy „én csak sétáltattam”: állattartó az is, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, ide tartozhat tehát pl. állatpanzió dolgozója, kutyára ideiglenesen felügyelő barát is! Ebből következik, hogy ha még pórázon is visszük/adjuk át a kutyát, mérlegelni kell, hogy pl.egy nagytestű kuvasszal fog-e bírni a gyermek vagy idős személy, nem rántja-e el hirtelen, ha az eb éppen egy másik kutyának szeretné demonstrálni alfahím jellegét. Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. Javasolt a kutya testalkatának és méreteinek megfelelő nyakörvet, hámot választani, ne legyen túl vékony. És megérkeztünk a legfontosabb kitételhez: belterület közterületén (pl. út, utca, park, sétány, fasor, Duna-parti kerékpárút, járda, stb.) – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Tehát megint nem kérdés, hogy amint kilépünk a magánterületünk kerítéssel jól körül határolt területéről, a pórázt fel kell tenni. Pont. Szintén nem lehet kifogás, hogy „de olyan kedves, a légynek sem ártana”, vagy: „nem harap, nagyon játékos ám”, és a klasszikus „én vissza tudom hívni általában”. Ki kell ábrándítsam önöket, de nincsen 100%-ban visszahívható kutya. „Minden kutyatartónak körültekintően kell eljárnia, mert a kutyák viselkedése természetük, vagy genetikai adottságuk folytán, de BÁRMIKOR külső körülmények hatására is megváltozhatnak kortól, fajtától, termettől függetlenül.”- mondja a Győri Ítélőtábla mint másodfokú hatóság Bf.III.47./2019/7. szám alatt.

Példának okáért mondjuk a játékos kutyus vérszemet kap a kerékpárúton harminccal száguldó görkorizó gyermek villódzó görkorcsolyájától. Vagy az okos, ám neveletlen eb egész egyszerűen csak leemeli a Gazebo-s melegszendvicset, amíg nem figyelek oda. Vagy a kisgyermek rohan a kutyus után, hogy megszeretgesse a kedves kis pofiját, csak épp nincs ott a gazdi, aki szóljon neki, hogy ez a kutyus nem szereti a fültővakarászást. Vagy a gyermek rohan el sírva, mert még vagy már fél a nála nagyobb testű kutyától.
Bármilyen jól nevelt és szófogadó az eb, az állatvédelmi jogszabályok a póráz használatát közterületen kötelezővé teszik, be nem tartásuk szankciót vonhat maga után. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el. Szabálysértési feljelentés esetén szabálysértési hatóságként az illetékes rendőrkapitányság jár el.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/C. § (1)-(2) bekezdése értelmében, amennyiben a települési önkormányzat jegyzője arról értesül, hogy eb 8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló, súlyos, maradandó, halálos sérülést okozott embernek, ebnek vagy egyéb állatnak, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot. Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl az Ávtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
Jelezném, hogy az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: bírságrendelet) lelhetők fel azok a bírságtételek, melyek az állatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértőivel szemben alkalmazhatók, míg az Állatvédelmi törvényben található az állatvédelmi bírság alapösszege. A Korm. rendelet 3. mellékletében foglaltak alapján az állatvédelmi bírság összege:
375.000.-Ft.: ember egészségét, testi épségét veszélyeztette
225.000.-Ft.:
• engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben leírtaktól eltérően folytatott,
• a képzettséghez, gyakorlathoz kötött beavatkozást a feltételeknek való megfelelés nélkül végezte el,
• az állat rendszeres ellenőrzését elmulasztotta,
• az állat kötelező egyedi jelölését nem végeztette el.
150.000.-Ft.:
• a kötelezően előírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesítette,
• a hatóság által előírt intézkedést nem, vagy hiányosan teljesítette. Minősített esetekben az állatvédelmi bírságok összege magasabb: a hetvenötezer forintos alapbírságot kell megszorozni a bírságrendelet 1-4. mellékletei szerinti szorzókkal. Megéri?
A kutyatartás során tehát nem kizárólag állatunkról és annak jóllétéről kell gondoskodnunk, hanem embertársainkra is figyelnünk kell, a társadalmi együttélés kölcsönösen kötelező szabályait alapul véve. Szeretném továbbá figyelmükbe ajánlani a https://gazdijogsi.hu/ oldalt, ahol további hasznos tudásanyag található! Tisztelettel kérem, hogy az itt élő lakosok, a településre látogatók és az állatok védelme érdekében az ebtartás szabályait betartani, az ebek szökését, közterületen kóborlását megakadályozni, a pórázt használni, valamint az állatokkal szemben megfelelő bánásmódot tanúsítani szíveskedjenek.
Bízva együttműködésükben:

dr. Megyeri Johanna aljegyző (egy erdélyi kopó gazdija)