Környezet
A környezet védelmével kapcsolatos rendeletek
- Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Polgármesterének 24/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről
2021.01.01 - Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016(XI.25.) önkormányzati rendelete a helyi természeti értékek védelméről szóló, 11/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
2016.11.26 - - Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024 (VI.28.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű védett természeti területekről
2024.07.07 - Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016(I.28.) önkormányzati rendelete Leányfalu Nagyközség Környezetvédelmi Alapjáról
2016.01.29 -Tájékoztató a csapadékvíz elvezetés kérdései, tulajdonosi kötelezettségek, lehetőségekről
Napi probléma a víz elvezetés a csapadékos időszakokban. A kérdés törvényi hátterét is ismernünk kell, amikor a problémával foglalkozunk. A település önkormányzata anyagi lehetőségeihez mérten tervezi csapadékvíz elvezető árkok építését, melyek megléte esetén hozzájárul a csapadékvíz vízelvezető árokba történő bevezetéséhez, az alábbi feltételek mellett.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § (8) bekezdés értelmében: „A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.”
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet”.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 41. § (3) bekezdése alapján: „A közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni”.
A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: „Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni
- a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
- b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról”.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) értelmében a telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonos feladata, a Vgt. 6. § (4) bekezdés c) pontja szerint az ingatlan tulajdonos tulajdonában van az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz, valamint a Vgt. 16. § (6) bekezdése értelmében a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.
Fentiek alapján egyértelmű, hogy a csapadékvíz elvezetés és elszikkasztás nem kizárólag a helyi önkormányzat feladata.
Javasolt a csapadékvizet lehetőség szerint el lehet és kell szikkasztani:
Az esővíz szikkasztó rendszernek több típusa van, melyek alkalmazása a terep adottságaitól függ. A megfelelő szikkasztó kialakítása előtt azonban gondoskodni kell a víz elvezetéséről is, hiszen meg kell oldani, hogy a fal mellől, betonozott részekről az esővíz eljusson a szikkasztóig. Ehhez a legegyszerűbb megoldás, ha a vizet a ház falától valamilyen felszíni folyókával vezetjük el 2-3 méteres távolságra, vagy ameddig szükséges. Ennek kialakítása egészen egyszerű, ugyanis lehet kapni előre gyártott folyókákat, ráccsal vagy anélkül, de akár helyben is lehet egy vályúszerű lefolyót betonozni. Ha a vízelvezetés megoldott, akkor az udvar, vagy telek méretének, talajszerkezetének, vagy a tereptárgyak függvényében ki kell választani a megfelelő szikkasztó berendezést.
A vízelvezetésre csatornarendszer híján az egyik legjobb megoldás, ha a vizet szikkasztó alagutakba vezetjük el. A módszer azon alapszik, hogy a talajban egymásba kapcsolható csöveket, azaz alagútelemeket fektetünk egy síkban. Az alagútba egy csövön keresztül érkezik a felesleges csapadékvíz, majd innen több irányba, a talaj alsóbb rétegeibe szivároghat, melyet a talaj is hasznosítani tud. A szikkasztó alagutak előnye, hogy kiépítésük gyors és egyszerű, és csak ritkán igényelnek munkagéppel végzett beavatkozást. Emellett ez a megoldás rendkívül költséghatékony. Mérete, kapacitása pedig utólag is növelhető.
A szikkasztó alagút mellett nyújt alternatív megoldást a szikkasztó blokk, vagy szikkasztó box, mely a burkolt területeken összegyűlt csapadékvizet tárolja, majd szikkasztja, de alkalmazható kerti tavak, víztározók vizének szikkasztására is. A klasszikus kavicsos szikkasztással ellenben sokkal több mennyiségű vizet képes befogadni, ráadásul a kialakítása is olcsóbb. A szikkasztó blokkok kiépítése sem nagy ördöngösség. A szikkasztó blokk és alagút közti legfőbb különbséget az jelenti, hogy az alagút csak egy síkba, azaz egy rétegbe fektethető, tehát helyigénye is kiterjedtebb, míg a blokk felülete igény szerint növelhető, mellyel a teljesítménye is fokozható. Ha kertje kicsi, akkor érdemesebb tehát a szikkasztó blokkot választania.
A kavicsból készült csapadékvíz szikkasztó egy jól bevált régi módszer. Jelen esetben a szikkasztó egy gödör, amely eléri a talaj vízzáró rétegét, így agyagos talaj esetén mélyebb, homokos talajnál sekélyebb. A kiásott gödör geotextil bélelést kap, melybe osztályozott, úgynevezett kulé kavics kerül, lehetőleg minél nagyobb szemcseméretben. A kavicsréteg tetejére szintén geotextil kerül, erre pedig az adott talajtípustól függően homok, agyag stb.. A kavicsos szikkasztó esetében a vízelvezetés a talajszint alatt történik, melyre a legjobb megoldás a KG-cső (szennyvízcső). Itt figyelni kell arra is, hogy tisztítóidomokat is elhelyezzünk a dugulás megelőzése végett. Előnye hogy olcsóbb, hátránya azonban, hogy telepítési folyamata nehezebb, kevésbé variálható a telepítési helyhez mérten, valamint egy esetleges javítás kivitelezése is sokkal nehezebb, ráadásul kevesebb vizet tud elnyelni, mint egy szikkasztó blokk, vagy alagút.
Tehergépjárművekkel terhelt talaj alá is telepíthetők szikkasztók. Amire ez esetben figyelni kell az az, hogy megfelelő vastagságú talajréteg kerüljön a rendszerre, illetve eleve olyan berendezéseket kell választani, amelyek jól bírják a terhelést. Személygépkocsi esetében legalább 600 mm, tehergépjárműnél pedig legalább 800 mm burkolatnak kell az esővíz szikkasztó felé kerülnie, de ez nagyban függ a szikkasztó típusától is.
A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 61.§. (3) bekezdése kimondja: „A szikkasztó méretét úgy kell meghatározni, hogy a lehulló csapadékvíz tárolása biztosított legyen.” A tervezéskor ennek jegyében a legfontosabb szempont, hogy az adott területen körülbelül mennyi lesz az elvezetendő csapadékvíz hozam. Ugyanakkor egyéb tényezőket is szem előtt kell tartani, mint a talaj szerkezete és vízáteresztő képessége, a telek mérete, a szomszédos telkeken lévő épületek elhelyezkedése, közelsége stb. A méretezés kapcsán már említettük, hogy pontos számításokra van szükség, ha el akarjuk kerülni, hogy az esővíz továbbra is problémát okozzon, illetve teljesen kiszáradjon a talaj.
Az esővíz szikkasztó nem csupán a lakosság számára hasznos, hanem a talajra és az élővilágra nézve is számos előnnyel jár. A felszín alatti vizeket sokszor úgy kezeljük, mintha végtelen erőforrások lennének, azonban ez természetesen nincs így, egy idő után ezek kimerülnek, ha nem történik meg a kinyert víz pótlása valamilyen módon. Az esővíz csatornarendszerbe történő elvezetése miatt a talajba visszajutó víz mennyisége jelentősen lecsökken, ami például a fúrt kutak vízhozamában is meglátszik, ha azok csupán a sekélyebb rétegeket érik el. Nagyobb problémát jelent azonban a talaj felsőbb rétegeinek kiszáradása, ami a növényzet eltűnését eredményezheti. Minderre rátesz egy lapáttal, hogy évről évre kevesebb csapadék hullik. Az esővíz szikkasztó azonban az összegyűjtött vizet teljes egészében a talajba juttatja vissza, fenntartva ezzel a víz normális körforgását. A szikkasztóban összegyűjtött vizet szivattyú segítségével a későbbiekben akár öntözésre, autómosásra is használhatjuk. Ebből a szemszögből tehát a csapadékvíz szikkasztó egy kifejezetten környezetbarát megoldás, mely ráadásul olcsó, könnyen kivitelezhető és rendkívül hatékony is.
Reméljük, hogy ez a rövid összefoglaló segített a probléma megoldásában egy-két hasznos javaslattal!